A hangsúly itt nem az összegen, hanem a pénz okos elköltésén van, és fontos tisztában lenni azzal, hogy az informatikai fejlesztések nem olcsók. A legtehetségesebb koponyák manapság az IT-ban dolgoznak, és őket meg kell fizetni. Számos tanulmány készült arról, hogy egy vállalatban a legkönnyebben IT beruházással lehet elérni többlet profitot, azonban azok a szakemberek, akik erre képesek, nehezen érhetőek el a piacon. Pedig nekünk rájuk lesz szükségünk.

Még lehet, hogy nem tudjuk pontosan, mit is jelent a vállalatunk számára a digitális transzformáció, de ha elszántuk magunkat erre az útra, akkor első körben a legfontosabb, hogy emberekbe fektessünk be, és csak második körben szoftverekbe.

Szükségünk lesz cégen belül egy olyan munkatársra, akire támaszkodni tudunk ebben a munkában. 

A legköltséghatékonyabb módja lehet a folyamatnak, ha egy megbízható munkatársunkat, akinek van affinitása az informatikához, mi magunk képeztetjük ki digitális szakértővé. A technológia mélyebb megismerésével képes lesz a változás élére állni. A vállalat vezetéssel karöltve azokra a hatékonytalanságokra, amit a vezetés már most is lát, érzékel a folyamatokban,  a digitális szakértő képes hatékony IT megoldást javasolni, majd ezeket meg is tudja valósítani, és pénzre váltani a cég számára például költségcsökkentésben, profit növelésben.

A Dyntell a szolgáltatásai között kínál egy tanfolyamot a vállalati digitalizációs szakértők képzésére, fókuszálva a mesterséges intelligencia transzformációra. A képzésen történő részvételnek szakmai előfeltétele van, amely biztosítja, hogy a résztvevők el fogják tudni sajátítani az anyagot. A képzés 3 részből áll:

• az első részben a vállalat vezetőjével vesz együtt részt a szakember egy egynapos előkészítésen, ahol a tanfolyam tartalma szemléletes példákon keresztül kerül feldolgozásra,
• a második rész a témák kibontásáról és workshop-szerű, gyakorlat-orientált elsajátításáról szól (időben ez a leghosszabb szakasz),
• a harmadik részben egy senior oktató segítségével a már kiképzett szakember és a vállalat vezetője megy végig a vállalaton egy kétnapos ún. gemba-séta során, ahol elemzik a vállalat valós folyamatait keresve az automatizálási és optimalizálási lehetőségeket.

A tanfolyam tematikája itt található: Digitális  Transzformáció Tréning

A képzés minőségét és alaposságát mutatja, hogy a BMW gyár is a Dyntellt választotta azon gyártásban és a karbantartásban tevékenykedő mérnökeinek és munkatársainak képzésére, akik részt vesznek a gyártás-digitalizációban.

ERP kiválasztás

Az ERP választás gyakran egy “ugrás a sötétbe” érzést kelt, ugyanakkor egy ERP szállító választásnak hasonlítani kellene a házasságkötés komolyságához.

Egy Eurostat felmérés alapján a magyar cégek 25%-a használ ERP-t, amivel sereghajtók vagyunk az EU-ban (https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=E-business_integration#Enterprise_resource_planning_.28ERP.29) .

Véleményem szerint a hazai helyzet azért ennél jobb, még akkor is, ha egy dobozos ügyviteli szoftver nem feltétlenül minősül vállalatirányítási rendszernek. Általánosan elmondható, hogy sok esetben, ahol már használnak valamilyen szoftvert, nem elégedettek a rendszerükkel, és rövidtávú terveik között szerepel a meglévő rendszer lecserélése.

Sajnos, nincs egyértelmű választás egy ERP rendszer bevezetésénél – a nagy nevekkel ugyanúgy el lehet bukni, mint a kicsikkel.

Egy C𝛽3 cégnek biztosan van már jól működő vállalatirányítási rendszere. 

Általában “B” strukturáltsági szinttől, és első és második digitalizáltsági szinten szokott kérdésként felmerülni az ERP bevezetés szükségessége. De mit is érdemes és kell végiggondolni, mielőtt belevágunk a kiválasztásba? Az alábbi kérdésekre még azelőtt fontos választ találni, mielőtt bármelyik szoftver szállítót meghívnánk a tenderbe:

• Jelent-e számunkra versenyelőnyt, ha lecseréljük/bevezetünk ERP rendszert?
• Ki lesz az ERP bevezetés felelőse a cégnél? Lesz-e rá ideje (heti 2-3 napja)?
• Kit akarunk bevonni a kiválasztási folyamatba? Nekik mennyi idejük lesz a bevezetés támogatására?
• Mik a személyes elvárásaink a bevezetendő rendszerrel szemben? Mi a többi vezető, illetve a kiválasztási folyamat további résztvevőjének elvárása? Vannak-e olyan elvárások, amelyek ellentmondanak egymásnak?
• Ha csak egy elvárást emelhetnénk ki, mint a fő elvárás, mi lenne az? Mérhető-e ez az elvárás?
• Milyen területeken kell működjön a rendszer? Milyen szerepeket kell kiszolgálnia? Mely jelenlegi rendszereinket szeretnénk megtartani, és interfészelni a jövőbeli rendszerhez?
• Jelenlegi adataim elég jó minőségűek-e ahhoz, hogy az új rendszerbe importálódjanak? Hogyan fogjuk megoldani az adatfeltöltést?
• Mikor kell indulnunk élesben az új rendszerrel? Éles indulás előtt lesz-e kapacitásunk 1-2 hónap párhuzamos üzemre (amikor a jelenlegi és az új rendszert is működtetjük)?

A fejezet elején már ajánlottam az ERP kiválasztás e-bookot, amit itt újból ajánlok elolvasásra, még a tender megkezdése előtt: https://erputmutato.hu/.

Egy rövid kiegészítéssel kapcsolódjunk ehhez az e-bookhoz: a független kiválasztási (tendereztető/versenyeztető) szakértő szerepének témaköréhez.

Amennyiben a következő ERP szoftver kiválasztása tender eljárás keretében, vagyis versenytárgyalásos módszer alkalmazásával történik, lehetőség van egy külső tanácsadó cég megbízására az eljárás lefolytatásához. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a tenderrel lebonyolításával megbízott külső szakértő cég a legjobb esetben sem lehet teljesen független. Találkozhatunk olyan esettel is, amikor a szakértő cég szerződésben áll néhány ERP és BI szállítóval, ahonnan sikeres tendert követően jutalékot kapnak, és így nem is nyerhet más egy ilyen “versenyben”. 

Találkoztam már jószándékú független külsős céggel is, akinek a vezetője meggyőződéssel  hitte, hogy ők függetlenek. Belülről végigkövetve néhány ilyen tendert jól látszik, hogy 

• még ha a vezető független is, a tanácsadó nem biztos,
• az összeállított követelménylista magában hordozza azoknak a rendszereknek a jellemvonásait, amelyek alapján készült (vagyis ahol a tanácsadók előtte dolgoztak, ahol a szakmai tapasztalataikat szerezték), így más rendszernek győzni egy ilyen tenderben nagyon kicsi esélye van.

A másik probléma a külsős tanácsadókkal, hogy bár megbeszéléseken igyekeznek kideríteni az ügyfél preferenciáit, mivel azonban az ügyfél úgy érzi, hogy a felelősséget már “átadta” a külsős szakértő cég felé, ezért ezekben a megbeszélésekben kisebb erőbedobással vesz részt. A tenderezetető cég persze szeretne mindenre kiterjedő specifikációt adni. Az eredmény minden esetben egy rendkívül hosszú és bonyolult igénylista (általában Excelben számos lapfüllel), ami jelentősen (akár 40%-al) felülreprezentálja az ügyfél valós igényeit, mivel inkább a tendereztető cég elvárásait tartalmazza. A szállító természetesen ezt a listát árazza be, és a felülreprezentált “finomságok” sok esetben testreszabással lesznek megvalósíthatók. Mivel a kommunikáció nehézkes egy ilyen tenderben a szállító és az ügyfél között (hiszen a részrehajlás árnyékát is el kell kerülni, ezért a szállító nem tud szemtől-szemben leülni az ügyféllel), ezek a finom részletek ritkán tisztázhatók, és az eredmény gyakran az, hogy duplájára megy fel a szállítandó rendszer tudása és ára. 

Az ügyfél persze megkapja a “Halálcsillagot”, de neki amúgy egy “X-szárnyú űrhajó” is bőven elég lett volna.

Bevált jó recept: belsős projektmenedzser megbízása a kiválasztási folyamattal, és a tender részekre bontása. Például lehet egy nagy ERP tender, ahol nagyon hangsúlyosnak kell lennie a választott ERP interfészelési képességeinek, majd utána az egyes szakterületekről kell megbízni kulcsfelhasználókat a területi szoftverek kiválasztásával: bér,  CRM, webshop.

Persze a kiválasztást mindig egy csapat végzi, hiszen a felelős felhasználókat a tender kezdetétől érdemes bevonni, ha szeretnénk elnyerni a támogatásukat majd a projekt megvalósításánál is. A kiválasztó csapat összetétele pedig fontos szempont, hiszen az optimális döntést szeretnénk elérni.

Megkérdeztem a kollégáimat, hogy tapasztalataik szerint melyek a legnagyobb hibák, amiket elkövettünk vagy elkövettek az ügyfeleink egy ERP bevezetési projekt során:

• mindent meg akartunk elsőre csinálni, de az ügyfélnél nem volt elegendő és/vagy megfelelő erőforrás használatba venni a rendszert;
• túl sok feladatot adtunk a felhasználóknak az éles indulásra, pl. rakhelyes nyilvántartás kezelését, amikor eredetileg még a sima raktárkészlet kezelése sem ment rendesen;
• bizonyos funkcióra megvan az igény az ügyfélnél, de szervezetileg, illetve a vállalati folyamatokban aktuálisan nincsenek meg ehhez a feltételek, pl. foglalást kell kezelni a rendszerben, de a raktárból bárki bármit kivihet dokumentálás nélkül;
• túl bonyolult forrásjegyzék, nagy adminisztráció: a pontos kontroll miatt talán szükség lehetne rá, de munkahatékonysági szempontból nem éri meg;
• erőltetett, gyors, “csak ennyit csináljunk meg gyorsan” részleges bevezetés átgondolt tervezés nélkül mindig kudarchoz vezet.

Az ERP-k iparági csoportosítása

A szállító kiválasztásánál figyelembe kell venni azokat a folyamatokat, amelyek az adott vállalat szempontjából speciálisak. Minden ERP-nek vannak erősségei és gyengeségei, amik gyakran a történeti fejlődésükben gyökereznek. Ezeket nem mindig könnyű feltárni, azonban a referenciák ellenőrzésével képet kaphatunk arról, hogy más hozzánk hasonló cégnek mennyire jó megoldást adott az adott szoftvercég.

Segítségként ehhez összefoglaljuk az egyes iparágakban használt általános és speciális megoldásokat, illetve hogy vállalatirányítási rendszerek szempontjából hogyan szokták csoportosítani az iparági tevékenységeket.

Kereskedelmi tevékenység

Bár a kereskedelmi tevékenység a gyártó cégeknél is megjelenik, egy tisztán kereskedelemmel foglalkozó cég logisztikája és értékesítése általában sokkal kifinomultabb a gyártó társaiknál, és nem ritkán webes értékesítési csatornák is szükségesek (B2C, B2B). Ha kiskereskedelem is megjelenik, akkor a kiválasztásnál ezt alaposan körbe kell járni, ugyanis elképzelhető, hogy érdemesebb egy speciális kisker rendszert illeszteni egy nagykereskedelmi megoldáshoz. Egy új ERP kiválasztásnál érdemes végiggondolni, hogy mennyire képes automatizálni a logisztikai folyamatokat EDI kapcsolatokkal, webes felületekkel és workflow rendszerrel, és mennyire tudja támogatni ezt a szállító a bevezetési projekt során.

Számos jól strukturált, automatizált, tisztán nagykereskedő ügyfelünk tud bonyolítani 5-10 milliárd forintos forgalmakat 20 fő körüli dolgozói létszámmal, és látjuk azt, hogy még ezeknél a cégeknél is van bőven tere a fejlesztéseknek és a fejlődésnek.

Szolgáltató tevékenység

A szolgáltató cégeknél általában nincs készlet, így ebben az esetben általában nem kell foglalkoznunk a logisztikával, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy a folyamatok egyszerűbbek, mint egy kereskedő cégnél. Fontos kérdések: a projekt alapú működés, a szerződés-nyilvántartás és az ehhez kapcsolódó workflow (pl. automatikus számlázás). Szinte mindig előkerül a munkatársak adott munkára/feladatra fordított idejének a megfelelő rögzítése, ami nem ugyanaz, mint amit pl. egy CRM rendszer tud biztosítani. A munkaidők követése kulcsfontosságú (ahol az ERP bevezetés előtt ezt még nem végezték, komoly ellenállásra kell számítani a vállalat munkatársai részéről, hiszen az adminisztráció értékes időt vesz el a munkától, azonban ez nem megspórolható, így ezt a helyzetet a projekt kezdeti szakaszában érdemes kezelni). Fontos lehet még a szolgáltatási szintek és szolgáltatási teljesítmény követése, az ügyfélinformációk nyilvántartása. Szolgáltató cégeknél igen hasznos lehet a CDP (Client Data Platform) modul, ahol különböző adatforrásokból egy adott ügyfélre vonatkozó adatok egy átlátható, egységes, koherens felületen elemezhetőek. A Dyntell ezt az igényt a rugalmas BI megoldásával kezeli, de léteznek kifejezetten erre feladatra fejlesztett standard rendszerek is a piacon.

A profit számítása egy szolgáltató szervezetben speciális, mivel rendszerint több részleg vesz részt közösen az értékteremtésben, és többféle tevékenységet is végezhet egy adott részleg munkatársa. Megoldásként az értéklánc-alapú működési modellt javasoljuk, ahol a munkatárs rögzíti, mely értékláncon végez munkát az adott ügyfelénél vagy projektben, így a ráfordítás és a bevétel viszonya értéklánconként kimutatható. Ha bármelyik értékláncon 20%-nál kisebb a profit, akkor ott biztosan van tennivaló.

Termelő tevékenység: a gyártók csoportosítása

Sok szoftverszállító úgy gondolja, hogy ha látott egy gyártó céget, akkor olyan, mintha látta volna az összeset. Ez fényévnyi távolságban van az igazságtól, ugyanis a gyártási tevékenységek között óriási folyamati különbségek lehetnek. Sőt a gyártóknál azt is megfigyeltük, hogy ugyanolyan tevékenységű ügyfelek is másképpen képzelik és működtetik a termelési folyamatot. Magyarországon például három fólianyomda ügyfelünk van, gyakorlatilag ugyanazt gyártják, de mindhárom más kialakítással kezeli a gyártási folyamatát a rendszerünkben.

Ráadásul vannak olyan gyártó ágazatok, amelyeknél speciális ERP folyamatok szükségesek. Ilyen például a klasszikus nyomdai tevékenység, ahol az előkalkulációs folyamat különleges, vagy az élelmiszeriparban egy húsüzem vagy malom, ahol szétbomló technológiát kell kezelni, azaz a receptúrában (BOM – Bill of Material) nem összeépülnek az alapanyagok, hanem például egy búzaszemből (alapanyag) lesz több termék (liszt, korpa, ocsú).

A teljesség igénye nélkül két felosztási lehetőség szerint vesszük végig a gyártókat: 

• gyártási folyamat típusai szerint a diszkrét / folyamat / batch / job shop csoportosítás, 
• gyártási volumen szerint kisszériás, nagyszériás és egyedi gyártókat tudunk megkülönböztetni.

A gyártók esetében az ERP és a hozzá kapcsolódó kontrolling rendszer legfontosabb mérőszáma, hogy mennyire pontos a készletvezetés a rendszerben, mennyire bízhatunk meg egy raktárkészlet kimutatásban. A másik fontos értékmérő, hogy milyen részletességgel tudjuk megmondani a gyártási önköltséget (közvetlen és közvetett költségekkel egyaránt), egy termékcsoportnál vagy terméknél, bármelyik időszakra. Hiszen ha pontosan látjuk a költségsorokat, akkor egyszerűen finomhangolhatók, és jelentős profit növekedés érhető el. Referenciának használhatjuk a fontos konkurenciáink profit margin számait, hiszen a célunk az, hogy elérjük a globális vállalatok termelékenységi szintjét a magyar középvállalatoknál is. Addig kell optimalizálni a hatékonyságot, amíg a profitráta el nem éri a szegmensünkben jellemző legértékesebb vállalatok nyereségességét.

A tervezéstől az üzembehelyezésig ívelő, integrált termék adatmodell egyszerre segíti a termelés hatékonyságának javítását és a testreszabással növekvő összetettség kezelését a teljes értéklánc mentén.

Digitálisan támogatott munkavégzéssel a képzett szakemberek hiányából adódó problémák hidalhatók át, például az újonnan belépő alkalmazottak gyors betanításán keresztül, vagy a folyamatokat kisebb lépésekre bontva, amelyekben a kevésbé képzett kollégák is könnyebben elboldogulnak a feladatokkal.

Adatvezérelt folyamatoptimalizálással a gépgyártók a teljes eszközhatékonyságot és termékeik hozzáadott értékét is növelhetik.

A gyártási technológiával integrált informatikai infrastruktúra és fejlett analitika segíti a dinamikus ütemezést, terheléselosztást, átirányítást és teljesítmény-felügyeletet, amivel különösen az összeszerelés végső szakaszaiban javítható jelentősen a termelékenység.

Folyamat-monitorozáshoz és minőség-ellenőrzéshez telepített szenzorokról érkező adatok elemzésével a zárt hurokban kialakított vezérlés azonnal észleli a határértékektől való eltérést, és a szükséges korrekciók elvégzésével minimalizálja a selejt vagy az átdolgozás mennyiségét.

Egyre megfizethetőbbé válnak a fejlett képességekkel bíró robotok, ezért az automatizálás az összeszerelés végső szakaszára is mindinkább kiterjed – például az emberek mellett dolgozó, mesterséges intelligenciával felvértezett együttműködő robotok (kobotok) formájában –, lehetővé téve a bérköltség további csökkentését.

Ha nagyobb karbantartó részlegünk van, akkor érdemes megfontolni a karbantartás-menedzsment modul (CMMS) beszerzését. Egy nagy üzemben a munkatársak munkaidejének jelentős része megy el arra, hogy valós vagy vélt akadály esetén keresik a karbantartókat. Egy jó CMMS rendszerrel drasztikusan lecsökkenthetők a gépállás idők.

Diszkrét gyártás (discrete manufacturing)

Diszkrét gyártással egymástól fizikailag elkülöníthető alkatrészekből felépülő termékek, például szórakoztató-elektronikai, számítástechnikai eszközök, háztartási készülékek, járművek (autók, vasúti kocsik), különböző gépek, illetve ezek gyártásához felhasznált alkatrészek készülnek. Jellemző, hogy a műveletek sorrendje nem kötött, az alkatrészek és a termékek gyártása is történhet párhuzamosan, illetve más-más időpontban és helyszínen, ez a folyamatok tervezése, felügyelete, optimalizálása és átalakítása, a minőség-ellenőrzés és a beavatkozás szempontjából is jelentőséggel bír.

Diszkrét gyártásban készülhetnek nagyon összetett és egyszerűbb felépítésű, uniformizált vagy egyedileg konfigurált termékek is, kicsi vagy nagy sorozatban, ami az irányítással összefüggő igényeket is meghatározza. 

Folyamat alapú gyártás (process manufacturing)

A gyógyszer-, élelmiszer és vegyiparban folyamat alapú vagy receptúra alapú gyártásnak nevezzük, amikor a gyártó cég  az alapanyagok feldolgozásával, vegyítésével formulák, receptúrák szerint állít elő élelmiszereket, italokat, gyógyszereket, kozmetikumokat és vegyipari termékeket. Ezeknél az ügyfeleknél általában fontos az alapanyagok beérkezéskori pontos mérése, minősítése és rendkívül pontos nyomonkövetése a gyártási folyamatban. Folyamat alapú gyártásnál specialitás, hogy a folyamat számos változója eltérően befolyásolhatja az anyagfelhasználást és a műveleteket, ezért a szoftvermegoldásnak is rugalmasabbnak kell lennie, mint egy diszkrét gyártó esetében.

Batch alapú gyártás

A folyamat alapú gyártás egyik alkategóriájának is tekinthető, ahol egy termék különböző receptúrák alapján vagy egy receptúrából különböző termékek is gyárthatók. Például egy sörgyárban egy adott reptúrából gyártott terméket különböző kiszerelési egységekbe tehetik (üveg, doboz, hordó). Ide tartoznak azok a gyárak, ahol az alapanyag természetes eredetű (pl. bányászati termék), minősége nem konstans, de a gyártott terméket egy adott minőséggel kell gyártanunk, ezért a forrásjegyzékben még nagyobb rugalmasságra van szükség. Egy ilyen cégnél a minőségbiztosítás a gyártás teljes folyamatában kiemelt jelentőséget kap, és a gyártástervezés is komoly kihívásokat tartogat.

Job Shop (műhely alapú) gyártás

A többi folyamattípustól eltérően a job shop termelési területeket használ, nem pedig összeszerelő sorokat. A munkaállomások munkaműhely-szerűen történő szervezése lehetővé teszi a gyártók számára, hogy egy egyedi termékből egy változatot vagy akár néhány tucat darabot is elkészítsenek. Ha a vevői igény megkívánja, a művelet egy különálló gyártósorrá válhat, ahol a kiválasztott műveleteket potenciálisan automatizált berendezések váltják fel. ERP bevezetésnél nagyon fontos, hogy a bevezető cégnek legyen ilyen tapasztalata.

Például egy ruhagyárban, ahol egyedi igényeket is figyelembe vesznek, a műveletek, a folyamati sorrend, az alapanyagok felhasználása függhet a ruha méretétől és a vevő egyedi igényeitől (ruha anyaga, színe, egyedi szabás, plusz részek stb.).

A diszkrét gyártókat elsősorban az különbözteti meg, hogy hány termékváltozatot és mekkora átlagos darabszámot állítanak elő, és ennek alapján a diszkrét termelés három altípusba sorolható:

Kisszériás gyártás

Kis darabszámban, de nagy mértékben testre szabott termékeket (pl. anyagmozgató és más gépeket, vasúti járműveket) gyártó vállalatok egy-egy sorozatra vagy akár darabszámra vetítve keresik a hatékonyságnövelés lehetőségeit. Ezen gyártási folyamattípus előnye az egyedi gyártás folyamattípushoz képest a kedvezőbb eszközkihasználás, az alacsonyabb fajlagos előállítási költség, valamint a gyártási sorozatok váltásakor a nagyobb rugalmasság. Hátránya azonban, hogy a gyártástervezés komplexebb, a műveletközi készletek szintje magasabb a folyamatos technológiákhoz képest, illetve a gyakoribb termékváltás okozta átállási idők és költségek is magasabbak.

Magyarországon meglehetősen sok kisszériás gyártó vállalat működik, akik digitalizáltsága kulcsfontosságú a magyar gazdaság szempontjából. Mivel a kisszériás gyártóknál a folyamatok összetettek, a termelékenység a strukturáltság növelésével és rendszerben való gondolkodással növelhető, és csak ezt követően érdemes nekifogni a gyártástervezés digitalizációjának. Csábító lehet a cégvezetők számára a grafikus gyártástervező felület, és egy jól szervezett cégben ez valóban sokat hozzáadhat a tervezhetőséghez és a termelékenységhez, azonban a megfelelő alapok nélkül ez is csak a káoszt növelheti.

Nagyszériás gyártás

A testreszabható termékeket nagy darabszámban gyártó vállalatok (pl. autógyárak, ipari alkatrészeket szállító üzemek) nagyobb rugalmasságra, variálhatóságra törekednek, amit nagy teljesítménnyel, rövid átfutással és következetesen magas minőséggel kell egyensúlyozniuk.

A tömeggyártott (pl. elektronikai) termékeket szállító vállalatok pedig a termelés automatizálását és a teljes eszközhatékonyság (OEE) maximalizálását célozzák, ugyanakkor kellő rugalmasságot kell tartaniuk, hogy a termékmix változásához gyorsan alkalmazkodhassanak. A nagyszériás diszkrét gyártás a legelterjedtebb a világban, ezért a multi monolit ERP-k ezt tudják legjobban kezelni.

Egyedi gyártók

A Dyntell ügyfélkörében egyértelműen azonosíthatók az egyedi gyártók, akik olyan kisszériás diszkrét gyártó vállalatok, ahol minden egyes termék egyedi. Az ilyen cégeknél a forrásjegyzék (BOM, technológia) általában nem építhető előzetesen. Az előkalkuláció a hasonló, már gyártott termékek extrapolációjával történik, és az utókalkulációban a pontos visszamérés visszacsatolása fontos az előkalkulációhoz, hogy a következő ajánlatadásnál pontosabb információkból indulhassanak ki (itt gyakran a mesterséges intelligencia tud hatékonyan segíteni).

A projektgyártás az egyedi gyártás olyan komplex változata. A gyártási műveletek sorrendje egyedi minden termék esetében, a gyártási folyamat költséges és időigényes. A projekt alapú gyártás sajátossága még, hogy a termékek általában bonyolultabbak, több erőforrás szükséges hozzájuk, ezért a gyártástervezés is sokkal komplexebb ezekben az esetekben, amire egy általános célú ERP általában nincs felkészítve.

Az egyedi gyártók körébe sorolható például az építőipari kivitelezés is, sok specialitást tartalmaz, az itt használatos ERP-t projekt-szemlélet alapú működésre hangoljuk általában.

Agrárium

A kisebb mezőgazdasági, kertészeti, erdőgazdálkodási és állattenyésztő cégek általában szakrendszerekkel kezelik le a működésüket, de ők nagyon nehezen tudják az önköltségüket számítani és gyakran még a készletvezetés sem működik jól. Nagyobb agrár cégcsoportnál általában a pénzügyi, önköltségszámítás igények miatt merül fel a komplex vállalatirányítási rendszer bevezetése és Magyarországon két olyan ERP van csak, ami az agrárium szakmai kihívásainak és az integráltság feltételeinek is eleget tesz.

To Cloud or not to Cloud? Felhő, helyben telepített vagy hibrid?

Nagyon sok jogos és képzelt ellenérzést találunk a “felhővel” szemben a magyar vállalatvezetők körében, ezzel nem is szeretnék ezen írás keretein belül foglalkozni. 

Biztosan léteznek olyan vállalati folyamatok, amelyeknek a lekezelése, a felhőből történő szoftveres támogatása egy adott internet sávszélességen és megbízhatósági szinten nem lehetséges. Egy FMCG nagykereskedő ügyfelünknél a PickToLight rendszer segítségével kitárolt cikkek egy futószalagra kerülnek, ahol egy kamerarendszer azonosítja a termékeket egy gyakran változó háttér-adatbázisban tárolt információk felhasználásával, és ez alapján szortírozza a dobozokat. Ha egy azonosítási lépésnél az adatbázis nem lenne elérhető egy másodpercre, akkor az azonosítás sikertelen, és vagy káosz keletkezne a kiszállításnál, vagy meg kellene állítani a futószalagot. Így az elvárt üzembiztonságot a rendszer helyben telepítésével (on-premise) tudtuk megoldani.

Mindazonáltal az USA-ban egy KKV már meg sem érti, hogy mit jelent az, hogy egy szoftvert le kell tölteni valahonnan a számítógépére, mert mindent a felhőből használnak és azt a történelemből megtanulhattuk, hogy a technológiák nyugatról keletre mozognak. Szóval biztos vagyok benne, hogy 10 év múlva a Közép-Európai cégek jelentős részénél az ERP már a felhőben lesz.

Mi a Dyntellnél egy valódi hibrid megoldást ajánlunk, ami azt jelenti, hogy az ügyfél eldöntheti, hogy az erp rendszer adott modulját helyben telepítve vagy a felhőben, webes felületen szeretné-e használni.

Self-service ERP bevezetés

Egy vállalatirányítási rendszer bevezetésénél a szoftver licenc díja komoly teher lehet, azonban ha minőségi szoftvert szeretnénk, akkor azt meg kell fizetni. Szoftverfejlesztő cégként pontosan látjuk, hogy ez korántsem olyan profittartalmú bevétel, mint azt sok esetben az ügyfelek gondolják, hiszen a rendszer funkcionális terjedelmét, üzleti logikáját folyamatosan fejleszteni kell, és a szoftvertámogatási díjak csak a szoftver technológiai szinten tartására nyújtanak fedezetet az IT iparági, valamint a műszaki és technológiai haladásnak megfelelően. Az ERP rendszer bevezetési projektje során – természetesen – az élőmunkánál (különféle szakértői tevékenységek esetében) is mélyen zsebbe kell nyúlnunk, ha a legjobb szakembereket szeretnénk alkalmazni. Ha hatékony, egyedi igényeinknek megfelelő rendszert akarunk építeni, azt csak olyannal lehet, akinek drága az ideje. A magas óradíjak mellett a másik probléma az implementációhoz (bevezetéshez) szükséges munkaórák tervezett mennyiségének becslési nehézsége. Egyrészt ahhoz, hogy tisztán lásson a szállító egy rendszertervet kell készítenie, másrészt egy rendszerterv definíció szerint nem lehet 80%-nál pontosabb. Másrészt a szükséges munkaórák számát nagyban befolyásolja a felhasználók fogadókészsége, az ügyféloldali projektszervezet tagjainak előképzettsége, informatikai és szakmai jártassága és tapasztalata, együttműködési készsége és képessége, valamint motiváltsága.

Sok cégvezető abban hisz, hogy egy csodálatosan leegyszerűsített felhasználói felülettel, ahol nagyon kevés adatbeviteli mező szerepel (amit akár egy tegnap a céghez felvett felhasználó is azonnal tud használni), majd varázsütésre megoldódik minden gondja. A letisztult, szép adatfelviteli formok nélkülözhetetlen elemei a jó ERP-nek, a folyamatok végváraiban (raktározás, gyártáskönyvelés) mobil felületeken működik ez a szemlélet, és a mesterséges intelligencia is nagyon sokat tud segíteni abban, hogy terelje a jó irányba (legalábbis abba a jó irányba, amit ő annak gondol) a szoftver felhasználókat, de mindig azt szoktam ilyenkor megkérdezni a cégvezetőtől, hogy szerinte a cége működése mennyire egyszerű? Mennyi kivétel, szükséges elakadás-kezelés lehet a folyamatokban? Hányféle szabályozásnak és szabványnak kell megfelelniük? Még a legegyszerűbben működő cég folyamatai is összetettek, lehetetlen ezt a bonyolultságot egy bizonyos komplexitási szint alá vinni a szoftverekben. A legjobb esetben is a komplexitás elrejthető a háttérben (például a beállításoknál), de ezt a munkát valakinek el kell végeznie. Illetve itt is igaz az, hogy az emberi intelligencia tud a legtöbbet tenni azért, hogy egy szoftver egy jól elvégzett bevezetésnek és testreszabásnak köszönhetően könnyebben használható legyen.

Talán a mesterséges intelligencia fejlődése helyettesítheti a programozók egy részét, és a jövőben csökkenhetnek majd a licenc díjak, azonban az ERP bevezetésnél a folyamati testreszabásoknál szükséges élőmunka esetében ettől még messze vagyunk. 

Minden, az élőmunka kiváltására használható eszköz hatékonyabbá teheti a bevezetési folyamatot, és rendkívül fontos a jövőbeli rendszerek hatékonyabb használatba vétele szempontjából

A Dyntell dolgozik egy forradalmi eszközön, ami az üzleti rendszerek e komoly problémáját, az igen jelentős élőmunka költséget (mind a szállító, mind a felhasználók részéről) csökkentheti.